Kínos helyzetbe került a teljes magyar ellenzék: nyíltan azt csinálták, amivel a kormányt szokták vádolni
„Alternatív valóságértelmezéseket közölnek és összeesküvés-elméleteket terjesztenek” – mutatott rá a Faktum tényellenőrző oldal.
Hiába ígér sokat a Telex cikke, konkrét bizonyítékokat nem mutat be.
Alapos vizsgálatnak vetette alá a Telex egyik elemzését a Faktum tényellenőrző oldal: mint rámutatnak, A középosztály már nem támogatja, pénzügyi döntéseivel mégis fenntartja az Orbán-rendszert című írással azt sugallja a szerző, hogy a lakossági állampapír-vásárlás és az állam finanszírozása direkt módon legitimálja és támogatja az aktuális politikai berendezkedést.
A Telex egy olyan leegyszerűsítőnek nevezhető narratívával operál, amely figyelmen kívül hagyja a modern demokratikus államok működésének komplex intézményi és történeti kontextusát. Nem beszélve arról, hogy
az írás közvetetten képes az államba és annak finanszírozásába vetett bizalom megingatására, miközben a cikk maga konkrét bizonyítékokat nem mutat be az állampapírok által bevont tőke politikai felhasználására.
Eközben a politikai gondolkodás alapvetése, hogy a politikai harc a véges erőforrások feletti diszponáció végett zajlik – hangsúlyozta elemzésében a Faktum.
A szerző kíméletlen: nemzetközi kitekintéssel cáfolja meg az ellenzéki portál eszmefuttatását, japán, svéd, indiai és német példákkal támasztja alá érveit, majd azt is hozzáteszi, a modern állam finanszírozása egy többrétegű, komplex mechanizmus, amely túlmutat az egyszerű költségvetési bevétel-kiadás dichotómián.
Ezt is ajánljuk a témában
„Alternatív valóságértelmezéseket közölnek és összeesküvés-elméleteket terjesztenek” – mutatott rá a Faktum tényellenőrző oldal.
Mint kiemelték, a cikk csak a közbizalom és a hazai pénzügyi rendszerbe vetett fogyasztói hit megkérdőjelezésére született: „az állam finanszírozási mechanizmusainak politikai instrumentalizálása olyan reduktív értelmezési keretet teremt a telexes szerző cikkében, amely figyelmen kívül hagyja a modern államok működésének komplex intézményi logikáját. A lakossági részvétel az állam finanszírozásában sokkal inkább a társadalmi-gazdasági fejlettség strukturális következménye, mintsem közvetlen politikai preferenciák kifejeződése”.
A Faktum teljes elemzését ide kattintva tudja elolvasni.
Fotó: Andrzej Rostek/Getty Images